|
A Kemencei kisvasút története
A Kemence környéki, 600 mm-es, egykor több mint félszáz kilométernyi hálózatból ma már csak a csarnavölgyi vonal nem egészen nyolc kilométere fekszik a helyén. De megvan, és őrzi az egykori börzsönyi erdei pályák hangulatát.
1910-ben a Wolfner-Schanczer és fiai cég (a nagybörzsönyi vonal építése után) a falu déli részén lévő erdészeti telepről kezdte az építkezést: a Kemence-Wirterház-Királyháza-Királykút 11 km-es útvonalon fektették le a síneket. 1911-ben folytatódott a munka, a Királyháza-Rakottyás 2 km-es vonallal. Ezután épült ki az 1 km-es Tűzkövesi-Rakodó-Bangolák szakasz. Ezt követően a közelítő - fakitermelés helyére vezető - ágak épültek ki Rakottyás és Szénoldal felé, összesen 3 km hosszban.
1913-ban kezdték a ma is meglévő csarnavölgyi vonal építését. Ez a szakasz külön nevet kapott, a Csarnavölgyi Vasút a Kemence-Wirterház-Hamuház-Halyagos 9,4 km-es vonalon futott. Itt 70 (!) ezrelékes emelkedésű szakasz is volt. Ez azonban nem a Wolfner, henem a Salkasz-Klein cég tulajdonában volt.
1916-ban a talprakodói 0,8 km, a kettőshidi 1,2 km és a rákospataki 2,0 km-es mellékvonal készült el, immár a Dobó cég kivitelezésében.
1919-ben a Hidi-Vint cég építésében a az oltárkői 1,5 km, a hangyási 0,7 km, és a mogyorósi 1,2 km mellékvonal készült el.
1920-ban a királyházi vasúton az érsekség folytatta a gazdálkodást. A vonalat felújították, sűrítették a talpfákat, megerősítették a hidakat, átereszeket. Folytatták a hálózat kiépítését, 1925-ben a Fonottsági, 0,7 km hosszú vonallal.
1927-ben a Váci Fa- és Cserkéreg Termelők építették ki a pogánypataki vonalat 2,1 km hosszban. Ez is jellegzetes közelítővonal volt.
1926-ban a Marcher cég építette ki a dosnyai vonalat 3,2 km, ugyancsak ekkor a Szász cég a bacsinai mellékvonalat 3,3 km hosszban. A hálózat legnagyobb emelkedése a dosnyai vonalon volt, 120 ezrelékes. 1927-ben készült el a 3 km-es nagyörcsölyei mellékvonal, szintén a Marcher cég építésében.
A csarnavölgyi vasúton sem múltak eseménytelenül az évek. 1926-ban a Hidi-Vint cég folytatta a vonalépítést a 0,5 km-es Rákospatak-Oltárkő mellékvonallal. Az Oltár-patak fölött vezetett át a hálózat legnagyobb, 21 méter hosszú, 8 méter magas, faszerkezetű hídja. Közismert dolog, hogy a hidak sokszor nevet kapnak, de itt fordítva történt: az itt elterülő rétet nevezték el Magashidi-rétnek.
1928-tól a Schmiedl cég épített tovább, először a 0,7 km-es Hangyás-Soványgödör, majd 1929-ben az 1,7 km-es Drinópataki, végezetül 1933-ban az 1,8 km-es kurucpataki mellékvonalat készítve el.
Az átlagos lejtés a hálózaton 25 ezrelék volt, a vonalak a Nagybörzsönyihez hasonlóan úgy épültek, hogy folyamatosan lejtettek a fafeldolgozók felé, így energiát csak az üres kocsik felvontatsa igényelt. Tekintve, hogy igen meredek szakaszok is üzemeltek, a megfutamodás megelőzésére leleményes szerkezetet alkalmaztak. Ennek neve homokozó faléc de a helyi neve egyszerűen fasín volt. Ezeket a fasíneket az acélsínek külső oldalán helyezték el, rájuk homokot szórtak. Haladáskor a kerék ezt elérte, a homok amely így a futófelületre került növlte a tapadást.
A pályák 600 mm nyomközzel épültek, az 5 kg/m tömegű síneket 130-as (130 cm hosszú) faragott tölgy talpfákra szegezték. Alátétlemezeket az illesztéseknél és ívekben alakalmaztak, ahol a pálya nagyobb igénybevételnek volt kitéve. Ez volt fővonalak felépítménye, a mellékvonalakon, melyeket olykor csak néhány évig használtak általában 110-es dorongokat alkalmaztak. A legnagyobb ívsugár 1000 méter a legkissebb 30 méter volt.
A hidakat fagyálló kőből cementhabarcasal, vagy szárazon rakott ellenfalakkal építették, a tartószerkezet általában fa, de vasgerendázatot is alkalmaztak. A hidak nyílása 3-5 méter, magassága 1,1-2,5 méter között változott általában.
A közelítővonalak a meredek hegyoldalak miatt, ahol lehetetlen volt a nagy emelkedés folytán a szakaszokat összekapcsolni, úgynevezett különálló közelítővonalként épültek meg. A két pályaszakasz között a szintkülönbség helyenként a 80-120 métert is elérte. A faanyagot itt lecsúsztatták, legurították vagy egyszerűen ledobták.
A Királyházi Vasút: 29,6 km, a Csarnavölgyi Vasút: 21,5 km, vagyis a kemencei hálózat összesen 51,1 km hosszú volt.
Az üzem lóvontatással indult, a ''szőrösdízel'' vontatási nem 65 éven keresztül szolgált. Gördülőállományként kéttengelyes, 2 tonnás búrkocsik és négytengelyes, 4 tonnás vasrámás kocsik szolgáltak. A kisebbik kocsira 5-6 erdei űrméter tüzifa fért. A vasrámás kocsikat 1924-től alkalmazták.
Hivatalos közforgalom sohasem volt, de a helyi igények miatt kéttengelyes, vaskeretes, fékes alvázakra padokat szereltek. Az így létrejött kocsik 6-8 személyt szállíthattak, az utazóknak a fék kezelése is feladata volt. Nagyobb fejlesztés a személyforgalomban csak az érsek látogatásakor történt, mikor egy négytengelyes nyitott személykocsit szereztek be, az Orenstein&Koppel (O&K) pestszentlőrinci gyárából. Ez a kocsi - ma is érseki kocsi néven ismerik - a kemencei telephelyen ma is megvan (az egyetlen négytengelyes eredeti személykocsi) és a régi vasutasok el is mesélik a történetét.
A végállomásokon Kemencén és Királyházán lakást és műhelyt építettek, a csarnavölgyi vonal végén volt a Dobo-istálló. A vonalon több kunyhó épült a számadók számára. Telefonvonalakat 1929-től az Érsekség épített ki.
A II. világháború után állami kezelésbe kerültek az erdők, ez kezdetben a kisvasutak számára fejlődést hozott. A kemencei vonalon 1947-ben közlekedett először motormozdony. Folyamatosan korszerűsítették a vonalakat, a régi sínek helyébe 7 és 9 kg/m tömegűek kerültek. A fővonalakon a talpfákat vasbetonaljak váltották fel, a síneket alátétlemezekkel és "H" csavarokkal rögzítették. 1955-ben a kisvasút R-35-ös Hofher motormozdonyát Almamellékre vitték.
A teherautók elterjedésével azután megkezdődött a feltáróutak építése, először Királyháza felé, majd a nagyobb teljesítményű teherautók átvették a kitermelési helyek megközelítésének feladatát is.
1957-58-ban a Csarnavölgyi, majd 1967-68-ban a Királyházi vasút felszedése kezdődött meg.
Időközben a csarna-völgyi vonalat is utolérték az utak, már csak ritkán fuvaroztak fát, leginkább a favágók utaztak a kis kocsikon. Az 1980-as évek elejére a már jelentősen megcsonkított hálózat kiszorult az erdészeti technológia sorából, bár ekkor a Csarnavölgyi vonalnak még két (igaz: csonka) mellékvonala a drinói és a kuruc-pataki megvolt.
Az 1980-as évek végére csak egy mozdony maradt üzemképes. Az erdőgazdaság azonban nem vette tervbe a vonal felszedését.
1993 tavaszán a már évek óta gondozatlan pálya állapota leromlott, félő volt teljes pusztulása. 1995 áprilisában a hirtelen lezúdult eső felduzzasztotta a Csarna-patak vizét, a lezúduló áradat több hidat elsodort, támfalakat döntött le, számos ponton veszedelmes alámosódásokat okozott a töltéseken. A Hamuház feletti vonalrész valamennyi hídja megsemmisült, az ellenfalak leomlottak. A vonalon több alámosódás jelentkezett, a végállomás fele elsodródott, a töltés több ponton jelentősen megsérült. Ez a szakasz szenvedett jelentősebb kárt, felújítása csak nagyobb munkával lehetséges, néhol patakszabályozás is kell a további károk megelőzésére.
Hamuház állomást 10-20 cm vastag köves-földes hordalék temette be. A Hamuház-Kemence közötti vashidak közzül egyet szintén elsodort az ár, az ellenfalak alatt alámosódások keletkeztek. Mivel ezen a szakaszon a hidak erősebb építésűek, jobban ellenáltak az árnak. A töltés két helyen, a kemencei strand és a drinói vonal elágazóállomása előtt mosódott alá, e két hely közül az utóbbi veszélyesebb.
A csapások ezzel nem értek véget. A fent említett árvizet 1999. nyarán újabb, még veszedelmesebb áradás követte. Úgy tűnt, ez végleg pontot tesz a kisvasút történetére. A hidak közül kettő maradt állva, de azok is használhatatlanná váltak. A pálya helyenként több méteres mélység fölött lóg a levegőben, másutt egy-két méter vastag törmelék fedi. (www.kisvasut.hu)
1999-2000-től a vonalat és kisvasutat a KBK bérli és üzemelteti. Az Ipoly Erdő Zrt-vel közösen felújították az öt hidat és vonalat 3,5 km hosszban. Az uniós pályázati lehetőségek kiaknázásával elkezdődött az állomás területének felújítása. A tervek között szerepel a további 3,5 km szakasznak a felújítása is turisztikai célokra. A.Kemencei Erdészet programjai részletes ismertetővel 1.program -József főherceg emléktúra 1.pont - Királyháza Felső Vendégház - külső emléktábla
• A múlt századi tulajdonviszonyok bemutatása
Az erdők tulajdonosa az Esztergomi érsekség. A vadászaterületet az érsekség bérbe adja az 1900-as évek elején Gálffy Istvánnak és Szokoly Alajosnak. • Szokoly Alajos és Gálffy István vadászati bérlőkről szóló ismertető
Szokoly Alajos-orvos-sportoló és sportmecénás-szlovák szülők gyereke(Alojz Sokol)- született Garamvezekény 1872.
Háromszoros magyar csúcstartó, 1896-ban Magyarország és Csehország 100 yardos síkfutó bajnoka. Az 1896-os athéni olimpián 100 méteres síkfutásban harmadik, hármasugrásban pedig 4. helyezett lett.
1897-ben ő kezdeményezte, hogy alakuljon meg a Magyar Atlétikai Szövetség (eredeti nevén Magyar Athletikai Szövetség).
Hont vármegye főlevéltárosa volt. Az első világháború után birtokára vonult vissza. Bernecei kastélyát valóságos sportmúzeummá alakította.
1932-ben Berneczén halt meg, itt is van síremléke.
Gálffy István
A hercegprímási uradalom kemencei erdőgondnoka a múlt század elején.
A két bérlő építi a vadászházat 1907-ben. Ebben az évben avatták fel egy mókás, előre kitervelt és megrendezett „medvevadászattal".
Libits Adolf udvari tanácsos és József főherceg jószágigazgatója bérbe vette ezt a területet és 1909 szeptemberében meghívta a főherceget gímszarvas bikára vadászni. • József főhercegről szóló ismertető
József főherceg- teljes neve: Habsburg Toscanai József Ágost főherceg.
Született: 1872 Alcsút- József nádor unokája.
Elhunyt: 1962 Rain bei Straubing-Németország.
Katonai pályafutása 1890-ben kezdődőtt, az első világháború altábornagyként éri. Számos kitüntetést kap. 1918-ban IV.Károly király József főherceg tábornagyot nevezte ki a magyar csapatok főparancsnokának és saját teljhatalmú magyarországi helytartójának, „homo regius"-nak.
József főherceg a tanácsköztársaság kikiáltása után is Magyarországon maradt családjával. A proletárdiktatúra bukása után is vállalt politikai szerepet, mint Magyarország kormányzója és szerette volna IV.Károlyt visszasegíteni a trónra. Az antant tiltakozott a Habsburg család politikai szerepvállalása ellen, ezért 1919-ben lemond és majd támogatja Horthy kormányzóvá választását. A parlament felső házának tagja később. 1944-ben a II-ik világháború végén emigrál, először az USA-ba, majd visszatér NSZK-ba. Horthy halála után emigrációban újraszervezi a Vitézi Rendet.
Az osztrák-magyar monarchia utolsó tábornagya 1962-ben hal meg Rain bei Straubingban.
Művei:
• A világháború amilyennek én láttam(háborús emlékiratok)- 1927
• Fenséges vadászat-1957 2.pont - Kemence 52 Ti - vadföld
• A Kemencei Erdészet vadgazdálkodásának bemutatása
A Kemencei Erdészet 8200 ha, állami tulajdonú erdőkben gazdálkodik. Ebből 7000 ha vadászatterület(6700 ha szabadterületi és 300 ha ZTV).
Évente az erdészet 340 db nagyvadat hoz terítékre:
• 80 db gímszarvas(20 bika)
• 40 db őz(12 db bak)
• 40 db muflon(10 db kos)
• 180 db vaddisznó
A legnagyobb gímszarvas trófea 9,0 kg, páratlan 18-as és a legnagyobb muflonkos trófea 94 cm(222,3 CIC). 3.pont - Középső Bangola rét
• Rétgazdálkodási program Rétgazdálkodás:
• A bokrok lezúzása
• Kövek-tuskók kitakarítása
• Láncos szárzúzás
• Növényi hulladékok eltakarítása
• Kaszálás
2009-2010 Rét rekonstrukció-KMOP 3.2.1./A pályázat 4.pont -Kemence 52 E - természetes felújítás bükkösben
• A felújítási folyamat bemutatása 2001-2009 között 2001-ben erős bükkmakktermés után( 900 kg/ha) bekerítettük lapkelme hálóval az erdőrészletet, majd 2004-ben és 2006-ban végvágtuk.
Befejezésre tervezett- 5,1 ha
2,0 ha tölgyes része külön állományrész.
Érintjük a felső részén a:
• Kem 53A
2005-ben FFVV, 2008-ban befejezett 5.pont - Rendkövek - Továbbindulási részidő: 11.30
• Geológiai ismertető
A Magas Börzsöny keletkezési ideje szempontjából a vulkanikus eredetű Börzsöny legfiatalabb része. Nyugati és keleti szegélye a valamikori vulkáni kaldera peremének és külső lejtőinek maradványa. A vulkán a Csóványosnál(938 m) mintegy 400 méterrel lehetett magasabb. A vulkáni kialakulásra utaló felszíni formák a Börzsönyön belül itt őrződtek meg legjobban. Erre utal a vidék vízrajza is. A Fekete-patak völgyében ágasan összetartóak a vízfolyások, a külső lejtőkön pedig szétszórt rajzolatúak. A vulkáni tevékenység mintegy 14 millió évvel ezelőtt maradt abba.
A Csóványos és a Nagy-Hideg-hegy törmelékes andezit agglomerátumai andezit-lávakőzetek sötétebb padjaival váltakoznak. A hegyek andezitje hol piroxén, hol amfibol ásvány szemcséiből tartalmaz többet.
Másodlagos közetformációkként találunk konglomerátumokat is, ilyenek a Rendkövek.
• József főherceg vadászati élménye
József főherceg Fenséges vadászat könyvéből:
„Már délelőtt tizenegy is elmúlt. Éppen abban a talán huszonöt éves, nagyon sűrű erdőállományban, ahol három egymás mellett álló, érdekes formájú szikla emelkedett, amelyek után a hely a „Rend-kövek" elnevezést kapta bőgött a bika. Összekaptam magam és felkapaszkodtam a legmagasabb sziklára, amely talán négy méter magas lehetett. Előttük egy kis tisztás feküdt. Egy jónak látszó tizennégyes bika, az agancsával durván csapkodva rajongott körül egy tehenet, hogy végül beborítsa. Nem volt túlságosan gyengéd. Abban a pillanatban, amikor újabb vágyakozó bőgéshez készülődve - felemelte a fejét, golyóm a lapockán találta. Ez volt a legjobb bikám a területen." 6.pont - Kilátó a Rakottyásbércen
• Pogányvár ismertető,
A sáncvár a késő bronzkorban keletkezhetett. A legmagasabb pontja a délnyugati sarka. A sánc teljesen körbeveszi, a magassága átlag 1 m. A sánccal körülzárt terület hossza 320 m , szélessége 70-100m. A sánccal kerített belső felszínen sok cserép található még, ami a kyjatice kultúrából származik.
• Kilátás a Nagy Mána és Sasfészek bércre.
7.pont - József emlékmű - Továbbindulási részidő: 12.20
• Idézet a Fenséges vadászat című könyvből
„Első ízben 1909-ben vendégeskedtem Királyházán, mely alkalommal sikerült egy gyenge tízes bikát elejtenem. Ez volt az ezredik fővadam. A bérlő egy, a vadászházban elhelyezett márványtáblán örökítette meg az eseményt és azon a helyen, ahol a bikát lelőttem, kőpiramist építtetett ennek emlékére."
• Koszorú elhelyezése a kőpiramisnál
8. pont - Kilátó-A hajdani bacsinai kisvasúti ág
• Kisvasútak a Börzsönyben- ismertető,
A Kemence környéki, 600 mm-es, egykor több mint félszáz kilométernyi hálózatból ma már csak a csarnavölgyi vonal nem egészen nyolc kilométere fekszik a helyén.
1910-ben a Wolfner-Schanczer és fiai cég (a nagybörzsönyi vonal építése után) a falu déli részén lévő erdészeti telepről kezdte az építkezést: a Kemence-Wirterház-Királyháza-Királykút 11 km-es útvonalon fektették le a síneket. 1911-ben folytatódott a munka, a Királyháza-Rakottyás 2 km-es vonallal. Ezután épült ki az 1 km-es Tűzkövesi-Rakodó-Bangolák szakasz. Ezt követően a közelítő - fakitermelés helyére vezető - ágak épültek ki Rakottyás és Szénoldal felé, összesen 3 km hosszban.
A későbbiekben folytatták a hálózat bővítését.
• Kilátás a Nagyorosbércre és Ördögoldalra.
9.pont - Természetes felújítások bükkösökben
• Kemence 56 A,E,F,C erdőrészletekben
• Kem 56 F 2001- ban FFVV
• Kem 56B,C 2008-ban FFVV
10.pont - Növedékfokozó gyérítések bükkösökben hagyományos közelítéssel
• A Kemencei Erdészet fakitermelési lehetősége,
A Kemencei erdészet éves vágásterve 25 000 m3.
• Kemence 55 B,C - lovas közelítéses NFGY.
Kem 55B -2002
Kem 55C -2002
11.pont - Királyné pallagja
• Corvin Mátyás és Beatrix királyné kötődése Királyházához
Ez a terület Corvin Mátyás kedvenc vadászterülete is volt. Ezt a rétet Beatrix királynéról nevezték el.
• Rétgazdálkodás
12.pont = 1.pont Visszaérkezés Királyháza Felső Vendégház
• Emléktábla megtekintése a szoba falán.
Fenséges vadászat:
„Terítékem Királyházán harminckét bika, hat tehén, négy disznó, három derék és nyolc gyengébb bak, egy vörös kánya, két császármadár, továbbá háromszáznegyven szalonka volt- valamennyit tizenöt év alatt lőttem."
|
