Vándorgyűlés

Az alábbi szemelvényekben a korábbi selmeci vándorgyűlésekhez (1864,1900) kapcsolódó és az akkori Erdészeti Lapokban megjelent meghívókat, beszámoló cikkeket mutatjuk be.Ezenkívül más helyszínű és időpontú erdészeti vándorgyűlések hangulatának visszaidézésére, egy fajta kedvcsináló múltba nézésként, segítségül hívjuk az Erdészeti Lapok digitális archívumát.

Erdészeti Lapok,1864:MEGHÍVÁS- A Magyar Erdészegylet f. é. September 5., 6. és 7.-én Selmeczbányán tartandó XIV. közgyülésére.

A Magyar Erdészegylet igazg. választmánya 1863-ik év Novem-ber 5-kén tartott ülésében, a XIII. közgyüléstől nyert meghatalmazás folytán, a X I V - i k k ö z g y ü l é s h e l y é ü l S e l m e c z cs.k. fő- b á n y a v á r o s t v á l a s z t á, s ezen gyülés ügy vezetésével alolírottat bízta meg.Ennek következtében bátorkodik az, az Egylet igen tisztelt tagjait valamint az erdészet és vadászat minden barátait e közgyülésre meghívni.Kétséget sem szenved, hogy a bányászati és erdészeti academia nagyszámú, az ország különféle részeiben szétszort növendékeinek nagyrésze felhasználandja ezen alkalmat, hogy rövidebb vagy hosszabb idő után kortársaival összejöhessen, s az erdészeti oktatás terén azóta történt előhaladásról személyesen meggyőzödhessék.Minthogy előreláthatólag e közgyülés számos látogatásának fog örvendeni: felkéretnek mind azon tisztelt vendégek kik e közgyülést becses megjelenésökkel megtisztelni szándékoznak, hogy magukat ez iránt alulirottnál l e k é s ő b b f. é. A u g u s t u s 20-ig jelentsék, hogy elszállásolásukról illeőleg intézkedni lehessen.Az ország déli részeiből jövő látogatók kik Esztergomig vagy Esztergom-Nánáig a gőzhajón vagy gőzkocsin utaznak jól fogják tenni ha magukat az Esztergom-Nánai indóház vendéglőjében jelenteni fogják minthogy intézkedés fog történni, hogy az ottani vendéglős által a szükséges alkalmatosságok Selmeczig jutányos árak mellett kiálli- tassanak.
Minthogy az Egylet központi igazgatósága az illető vasutak igazgatóságait a személyszállitásibér mérséklése végett megkereste; ne terheltessenek azon urak kik a vasuton akarnának utazni, a szükséges igazolási jegy végett idejekorán az Erdészegylet titkárságához Pozsonyba fordulni.Azon bíztos reményben, hogy e közgyülés a leglátogatottabbak közé fog tartozni, szivélyesen üdvözlöm az erdő minden pártfogóit és barátait, - szerencse föl !

A XIV. közgyülés űgyvezetője
Schwarz Frigyes,
cs. k. bányatanácsos és az erdészeti-tan tanára

E lapok t. olvasói rég tudják, hogy a magyar erdész-egylet folyó évi nagy gyülését Selmeczen tartá, így tehát semmi újat nem mondunk midőn tudatjuk, hogy e gyülés maga is kitűzve volt napo-kon már lefolyt; nó de minthogy közönségünk jó nagy része nem volt jelen, időszerinti közleménynek véltük ama három, vagy ha úgy tetszik négy nap lefolyását pár sorba ide írni, természetesen mellőzve itt mind azt minek közleménye az egyleti jegyzőkönyv kőrébe tartozik.Vasárnap vagy is Sept. 4 ének délutánján volt a programm sze-rénti első és ismerkedési összejövetel; a „zöldfához" czimzett és a városon kívül levő kerti mulató helyiségben, hol a házra, fák- és fő-bejáratra kitűzött háromszinű lobogok már távolról tudaták a jövőme-nőkkel, hogy itt ma nem valami közönséges vasárnap van, ezt bizo-nyitá a Selmeczi közönség jó nagy része is mely már ebéd után kigyült hogy lássa azon férfiakat kiket az akademikusi élet napjaiból már előbb is ismerhetett. főbejárathoz kitűzött zászlók között csinos díszités állott az erdőszök ismeretes üdvözletével; benn a kertben sétáló csoportozatok vártak a vendégek érkeztére; a látás és láttatás kedveért kijötteknek egy részét a helybeli bányászati zenekar mulattatá míg másoknál köz-be közbe egy régi ismerős fejezte ki udvariás örömét a felett, hogy ismét találkozhatott.Este 6 óra tájban több urak kiséretében megjelent az egylet 1-ső Alelnöke Wessely úr is, s szokott nyájás és megnyerő modórá- val üdözlé régibb és újabb ismerőseit, mire aztán a különben is kissé borus idő miatt besötétedvén a már eljött tagokkal és résztvevőkkel együtt az ezen estére berendezett s a körülményekhez képest elég iz-léssel is diszitett terembe ment, hol aztán kezdetét vette a tulajdonké-peni ismerkedési összejövetel s a kölcsönös barátságos üdvözletek sora,később csaknem mindnyájan az asztalok körül foglaltunk helyet Ceres és Bachus áldásait a viszontlátás némi hivatalos örömei után társasá-gosan élvezendők. Vacsora alatt és után a helybeli jó Czigány zene őszhangzó játéka nem kevéssé emelte a jó kedvet.Az alelnők úr s véle még nehányan korán távoztak, jó nagy rész egész 10 óráig mulatott, míg a bór és zenétől leginkább felvillanyo-zottak késő éjfél utánig maradtak vissza, szóval úgy látszott hogy egy jó kedvvel párosult időtöltés volt s a helyi akadémia egykori növen-dékei még ez alkalommal se mulaszták el, amaz előbbi tetszetes idők-hez hiven, egymást megénekelni, mint tevék egykor a feledhetetlen Neuschachton.Másnap az az Hetfön délelőtt a városi tanácsház termében kö-rülbelől 100 tag és vendég részvéte mellett ülés tartatott, hol a ki-tűzött themák felett szokás szerint többnyire német nyelven nem annyira értekezletek mint sokkal inkább rövid beszélgetések folytak. Az erdő-mivelés körül tett kisérletek közlésekor, az ismeretes Byrmánféle eljá-rás felett e művelés lényegének helytelen felfogásából eredt heves szó-vita keletkezett mely a Mack tanár által adott rövid de alapos megfej-tésen végződött.A második tétemény felett „Miként rendeltessék el a községi erdőgazdászat feletti szükséges állam felügyelet s meddig terjedjen az illető állami közegek befolyása" Pozsonyi jogtudor és tanár Barta Béla úr szólott m a g y a r nyelven s rövid de szabatosan előadott vélemé-nyét csengő éljen kisérte.A vélemény röviden a következőkben ment ki: állittassanak a kerületi kereskedelmi és iparkamarák mintájára erdőszeti törvényszé-kek melyek tagjai az erdő birtokos községek hivatalos képviselőiből, nagyobb erdőbirtokosokból és szakértő egyénekből állanának, kik az-tán a kerületükben lévő erdőségeknek úgy szaktani mint administratio-nális felügyeletét vinnék. E véleményt miként fennebb is irók éljen ki-sérte, s nagy fontossága meg sem is tagadható, de mindnyájan elkelle ismernünk, hogy hazánk mostani viszonyai ilyes ujabb intézvények át-vitelére kevésbé alkalmasok. Ezután Wesswly úr szólott nagy szakavatottsággal e tárgyban, s e lapok VIII-ik fűzetében is közölt s a nagy-méltóságú Helytartótanácstól a magyar Erdészegylet tett hivatalos kibocsátvány nyomán tudatá, azon pontokat melyeket a választmány az emlitett hivatalos helyre feltejesztendőknek vél, s kiemeli, hogy ha a választmány e javaslata az egylet közgyülése által elfogadtatnék akkor az mint annak véleménye külön emlékiratban lenne felterjesztendő.A közgyülés a választmány nézetét osztja s rövidre vonva a kö-vetkező felterjesztésre szavaz: A községi erdők fentartása és kezelése fölötti felügyelet a megyéket illeti, melyek ezt szakértő kerületi vagy megyei erdőmesterek által eszközlik. Az erdőbirtokos községek kö-teleztessenek erdeik tovább kezeléséről egy lehető egyszerű s a falu minden értelmes lakossától könnyen megérthető üzemtervet készíteni, mely a megyék által megvizsgáltatván erdőgazdaságuk alapjául szol-gáljon. Az üzemtervtől eltérő kezelésre a kívánt engedély megadása, a kerületi erdőmesterek véleménye nyomán a megyei hatóságok kö-rébe tartozik.Déltájban az ülésnek vége volt, s ezután az erdész akademia helyiségeiben annak tangyűjteményeit tekintők meg, s megvaljuk, hogy azon alkalommal több oly tárgyat látánk, melyek látása kivánatos lett volna előttünk akkor is, midőn nem rég az előadási orákat hallgatók. Nehányan, kik régen nem látták, megtekinték a fűvész-kertet; ez alatt a Szklenói fürdőbe teendő kiránduláshoz a szükséges kocsik előállottak melyeken mindnyájan helyet foglalva azok robogó hosszú sorával utnak indultunk ; közben eső erdő egyrészét megtekintés vé-gett gyalog mentünk át s így fájdalom személyesen győződheténk meg szaktársaink az átkozott görbefogu szú (bostrichus curvidens) dulá-sairól. Itt azon hiszemben, hogy netaláni műkedvelő olvasóink előtt nem éppen érdektelen dolgot teszek, nem tartom feleslegesnek ide ír-ni, hogy e másfél vonalnál alig nagyobb rovar veszélyessége miben áll: ő ugyanis a kéreg (cortex) és kem (lignum, tulajdonképeni-fa) közt lévő hántsot és szijácsot (liber et alburnum) megrongálva, a táp-nedv keringését akadályozza meg, mi által aztán elébb vagy utóbb a geszt kipusztulását okozza. Tetemes elszaporodása a mult évi száraz nyár és meleg ősz kedvező befolyással voltak. Útközben még meg-tekintők a Selmeczi erdősz-akademia első tanárának Wilkensnek egy egyszerű kőből álló emlékét, melyet tanitványai a véle azon helyen tett fa ültetés emlékére állitottak. E kő alig olvasható irásával, az azon ültetésből felnőtt fák kis ligetében a Szklenói erdő-őr lakának közelében áll és e nap ünnepélyéhez méltóan koszorúkkal volt díszítve. Sokan valánk kik először látók a kegyelet ez egyszerű emlékét s midőn meg-tekintők Wessely urral föveget emeltünk ki rövid de érzelemtelyes sza-vakban mondott áldást az egykor szeretett tanár emlékére. Erdékes látványt nyujtottak még az út mellett lévő s akkor tűz-ben volt mészégető kemenczék; szánalomra inditott azomban az azok körül forgolódó népség, mely a tűz nagy melegétől gyuladásban lévő szemekkel bámulva nézett ránk, hogy mint tekintjük meg csak amúgy futólag az ő verejtékes és csekély jutalommal járó foglalkozását.Délután négy óra felé Szklenóra érkeztünk hol aztán a szó tel- jes értelmében diszes ebéd várt ránk, melyet a fürdői vendéglő kissé nem eléggé tágas termében közel százan költöttünk el. Úgy a mái mint a következő két nap ebédjei alatt Balog Berta jó Czigány zenéje játszott.Az első toastot Wesswly alelnők úr mondta Császár ő felségére, a másodikat Mack pozsonyi tanár a Pénzügy minister ő exclja. egés-ségére, ki elég kegyes volt a mostani financziális visonyok közt, a Selmeczi Bánya- erdő- és jószág-Igazgatóságnak Császár ő felségétől 800 frtnyi összeget a végre ki eszközölni, hogy ez az egylet vendég szeretőleg fogadhassa. Curter selmeczi akad. tanár szintén érdekes köszöntésben emelte ki a magyarok azon érdemét, hogy ők voltak a német tudományosság védpaizsai kelet felől s ez csak is e harczias nemzet vitézségének köszönheti felvirágzását, arra utalván, hogy így az erdőszeti - mint német eredetű tudomány létele és kifejlődése is közvetve a magyar nemzet érdeme. Érdekes köszöntéseket mondottak még Barta és Pettkó tanár urak; többeket köszöntöttek fel a jelenle-vök közül köztük Wessely urat, Schwarcz tanár urat ki e diszebéd tu-lajdonképeni rendezője volt és e lapok megalapitóit; voltak olyanok is kik kissé az illőnél többször vették igénybe a türelmes közönség fi-gyelmét. Ebéd alatt általános jó kedv volt mit nem kevéssé emelt a pezsgős poharak többször ismételt habzó tartalma; este felé végét ér-vén az ebéd a tudományos vizsgálódók vissza tértek Selmeczre.Másnap, az az kedden reggel az akad. könyvtár megszemlélése után szintén kirándulásra indultunk, s midőn a Hodricsi szép fenyves közelébe értünk a kocsikat elhagyva gyalog folytattuk utunkat az erdőn keresztül, itt azonban mielőtt az erdőbe léptünk volna selmeczi erdő-mester Szajbély úr szivélyesen üdvözlé az egylet Alelnőkét Wessely urat, s az egybegyült tagokat.Az erdőben bellebb haladva az ott lévő vetényágyakhoz jöttünk, hol szünetet tartva egy erdei rövid reggelizést tartottunk, honnan kedélyesen folytatók utunkat Hodrics felé, élvezve a természet szép-ségét melyet a derült ég, magas fenyvesek s azok aljában nyugvó ta-vak nyujtottak. Ezután ismét szekérre ültünk s a helységbe behaj-tatva kevés idő mulva kiszállánk, hogy megnézzük a sok közül még egy oly erdő részt mely a bostrichus curvidens elszaporodott árja ál-tal ezerekre menő kárig van sujtva, ez alkalommal e rovar életéről még eddig meg nem állapitott nevezetes adathoz jutottunk, melyet a-lább fogunk megemliteni. Innen a Garam kies fekvésű völgyén fel a Vichnyei fürdőbe érkeztünk délután 3 órára, hól szintén jó ebéd várt, melyet a fürdői tánczteremben költénk el; természetes, hogy a jól fel-köszöntések ma se maradtak el melyek zajos „éljen"ét úgy itt, mint szintén a Sz.-Antali ebéd alatt is mozsarak dörgő lövései viszhangozták. Szürkületkor vissza tértünk Selmeczre, s miután kiállottunk volna a Vichnye és Selmecz közötti különben is rosz, s most még hozzá vas-tagon megkavicsolt út okozta rázkodásokat, teljes épségben haza ju-tottunk.Szerdán reggel a kamarai épület előtt gyültünk össze honnan kocsikra űlve Stefulton és Ilián át a Herczeg Coburg-féle erdők meg-nézésére mentünk, herczegi erdőmester Helm úr vezetése alatt, itt az erdőszélen lombból készitett diadal-kapu állott mely alatt át menve az erdőbe tovább haladtunk, azonban a mai nap kedvezőtlen esős ideje a körülményesebb vizsgálodást nem engedé meg, s így miután a bos-trichusoktól itt is meg rontott pár gesztet szemügyre vettünk volna ismét a kocsikhoz tértünk, utunkat Antalba folytatandók hova aztán e-lég jokor is megérkeztünk. A kastély kapujánál két oldalról disz Py-ramisok állottak, nem különbe az egész zöldszinű egyenruhát viselő erdő-őrök kétfelől fegyveresen állva diszsort képeztek, a mi közöttük a tisztelet jelét viszonozva jutottunk fel a kastélyba. Vizes köpenyeinket csakhammar letéve a tanácskozási terembe mentünk, hol miután az egylet ujabban megerősitett alapszabályai kiosztattak volna kezdetét vette a tárgyalások sora. Különösen kiemeljük ez alkalommal a bostri-chus curvidens életmódjáról azon constatirozott állitást, melyet többször tett s a hodricsi erdőségben tegnap is bebizonyitott vizsgálodásai után Vágner úr közöl, hogy t.i. e rovar nemcsak a gesztek kérgében fej-lődik bogárrá miként eddig állitva volt, hanem szintén a tulajdonké-peni fában is. Azon eszméből kifolyólag, hogy miként lehetne e kár-tékony rovarok elszaporodását minél inkább meggátolni, szintén elha-tároztatott, hogy kéressék meg, a m. Helytartótanács a végre, hogy az illető tisztségek utján kegyesen intézkednék miszerint a már meg lévő régebbi rendeletek értelmében tiltassék meg, a nép közt nagy gya-korlatban lévő éneklő erdei madarak összefogdosása, hogy így rész-ben ez uton is akadályozva legyen a káros rovarok nagyobb terjedése. Érdekes szováltások folytak még a fák tartosságának impregnálás által való emeléséről.Később kebli ügyek tárgyaltattak s nehány új részvényes jelen-tetett bé. Végre Császár ő felségére háromszoros éljent kiáltván a gyülés, bézáratott.A tanácsteremből az ebédlő terembe mentünk hol a vendég sze-rető herczegi házi gazda szívességéből szintén izletes ebéd várt; fény-nyel és disszel teritett asztalok, jó borok s még jobb pezsgők kedves-kedtek. Az ily alkalmakkor szokásos pohár köszöntések itt se hiányoz-tak, éltették a házigazdát Herczeg Coburgot; a mái gyülésen és ebéden is résztvevő udvari tanácsos Burg úrat s még másokat is, de nem fe-ledték ám e lapok főmunkatársát Divald urat sem kinek egésségére bár ha jelen nem volt is szintén pohár emeltetett.Ebéd után a kastély melletti szép park megtekintésére mentünk, melynek nem kevés érdeket kölcsönöz egy csaknem közepén levő elég magas vízesés; a boros poharak és kancsok a kerti asztalokra is ki-vándoroltak s a köszöntések sora itt is folyt; míg végre az idő szo- kott modja szerint itt is határt szabva, többektől szíves búcsut kelle vennünk s ki haza ki pedig Selmeczre tért kocsiján.Az erdsz-akademia pagonyának e napra kitűzött megtekintése elmaradt, melyet azonban Csütörtökön pótolánk ki; a diszítések és zászlok itt se hiányzottak; az idő kedvezett, czéllővés tartatott s hozzá még hogy a végleges összejövetel annál változatosb legyen a táncz-kedvelő fiatalság és a Selmeczről kikerült Szépek részéről víg czigány zene mellett egy pár táncz is megjárta.Végül elismeréssel kell kiemelnünk, hogy Selmcz városa miveltebb közönsége a gyülésen résztvevő idegenek számára vendégsze-rető előzékeny készséggel ajánla szállásokat s hogy maga a város is a kirándulásokhoz szükséges számos kocsit mindig dijtalanul állitá ki.

Erdészeti Lapok,1900 Meghivó az orsz. erdészeti egyesület 1900. évi közgyülésére.

Az országos erdészeti egyesület idei rendes közgyülését folyó évi julius hó 1. és 2. napján Selmeczbányán és környékén fogja megtartani, a közgyülést megelőzőleg pedig junius hó 30.-án részt vesz a bányászati és erdészeti akadémia uj palotájának felavatási ünnepélyén.
A közgyülés és az ezt megelőző felavatási ünnepély napirendje és tárgysorozata a következő:
Junius hó 29.-én d. u. 21/2 órakor megérkezés, a vendégek ünnepélyes fogadása, elszállásolása, ismerkedő estély (I. társas vacsora este 9 órakor).
Junius hó 30.-án d. e. 91/2 órakor a bányászati és erdészeti akadémia uj épületének felavató ünnepélye, délben 11/2 órakor társas ebéd; d. u. 5 és 7 óra között az akadémia erdészeti gyüj
teményeinek megtekintése, este 8 órakor tánczvigalommal egybekötött konczert (rendezi az akadémiai ifjuság).
Julius hó 1.-én reggel 9 órakor a közgyülés megnyitása és a tanácskozások megkezdése az erdészeti akadémia XIX. számu termében a következő tárgysorozat szerint:
1. Jelentés az egyesület müködéséről a mult évi közgyülés óta.
2. Az igazgatóválasztmány jelentése az 1899. évi számadás sok megvizsgálása és az 1901. évi költségvetés megállapitása tárgyában.
3. A titkár szolgálati, fegyelmi és nyugdijszabályzatának megállapitása és ebből kifolyólag az alapszabályok módositása.
4. Jelentés a Deák Ferencz alapitvány kamataiból kiirt pá lyázatok eredményéről és javaslat az alapitvány 1901. évi kama tainak felhasználására nézve.
5. Selmecz és Bélabánya városok erdeinek ismertetése.
6. Inditványok a jövő évi közgyülés helyére és tanácskozási tárgyaira nézve.
7. Inditványok az egyesület czéljainak előmozditására általában. (Az ilyen inditványok a közgyülést megelőző napig az egyesület titkári hivatalához irásban bejelentendők.)
Délben 1 órakor társasebéd.
Délután 4 órakor kirándulás a Kisiblye melletti „Wagner csucs"-ra, ott a Wagner-emlék leleplezése; azután a kisérleti telep, az erdősitések, haltenyésztő tavak, vadaskert stb. bemutatása, továbbá a Pesisa Willkommii és a Botrytis douglasii nevü gombák kárositásának ismertetése; 8 órakor visszaindulás Selmeczbányára (II. társasvacsora este 9 órakor).
Julius hó 2.-án reggel 7 órakor kirándulás a városi erdőkbe; utközben a vöröskuti és paradicsomhegyi erdősitések, valamint a hodrusi tavak körül fekvő városi erdők megtekintése. Itt a köz gyülés és tanácskozás folytatása és befejezése.
Ugyanaznap elutazás Garamberzenczén vagy Zsarnóczán át.
Van szerencsém az egyesület tagjait, valamint az erdészeti ügyek iránt érdeklődőket tisztelettel felkérni, hogy ezen közgyülésünkön megjelenni és tanácskozásainkban részt venni sziveskedjenek.

Ezzel a meghivóval kapcsolatban felkérjük t. tagtársainkat, hogy a közgyülésen való részvétel iránt Selmeczbánya sz. kir. vá rost az Erdészeti Lapok f. évi februári füzetéhez csatolt jelentke zési iv felhasználásával és lakczimük pontos megjelölése mellett május hó 15.-éig tájékoztatni sziveskedjenek. A közgyüléssel kapcsolatos négy társasétkezésre Selmecz bánya sz. kir. város szives értesitése szerint a résztvenni szándé kozók személyenkint 28 korona előzetes beküldése mellett előjegyeztetnek. Ebben az összegben (italt és zenét beleértve) a két ebéd 10 - 10 koronával, a két vacsora 4 - 4 koronával számitta tott s azokra külön-külön is lehet jelentkezni. A részvételi dijakra nézve kérjük t. tagtársainkat, hogy azokat Csiby Lőrincz m. kir. erdőtanácsos és akadémiai tanár urhoz (Selmeczbánya) legkésőbb junius hó 10.-éig beküldeni sziveskedjenek.Végül azokat a t. tagtársainkat, kiknek féláru vasúti menet jegy váltására jogositó arczképes igazolványuk nincsen, felkérjük, hogy egyesületünk titkári hivatalával legkésőbb f. évi junius hó 15.-éig tudatni sziveskedjenek, hogy mely állomásról óhajtanak a köz gyülés helyére utazni, minthogy az egyesület kedvezményes vasuti menetjegy váltására jogosító igazolványokat szándékozik illetékes helyen kieszközölni.

Budapesten, 1900. április hó 28.-án.
Az országos erdészeti egyesület titkári hivatala.

Az 1900-ban lezajlott második selmeci vándorgyűlés Erdészeti Lapok 1900 júliusi számában megjelent részletes beszámolója, az alábbi hivatkozásra/linkre kattintva olvasható el, tölthető le (word dokumentum).

A vándorgyűlések további történeti felidézését az Erdészeti Lapok digitális archivuma segítségével ejtjük meg, mely a folyóirat teljes, 145 évfolyamát teszi elérhetővé minden felhasználó számára. Az archívum a szabad szavas keresési rendszere mellett, megőrzi a kötetek, füzetek, lapszámok kézbevételének élményét, visszaadva az eredeti kiadvány arculatát. Az alábbi hivatkozásokra kattintva az Országos Széchenyi Könyvtár rendszerébe integrált adatbázisba jut, ahol az adott lapszám illetve cikkanyag pdf. formátumban tölthető le. (A digitális archívum használatához Adobe Reader program szükséges.)Az archívum fejlesztése jelenleg is folyamatos, így ahol nem a közvetlen cikk érhető el a letöltés nyomán, kérjük használja az Adobe program saját keresőjét, a kis messzelátó ikon lekattintásával.A felnyíló ablakba a cikk címét kell bemásolni, majd a keresés indításával a program közvetlenül a cikkre navigál. A keresés megkönnyítésére a cím végén zárójelben a közvetlen pdf oldalszámot is megadjuk.